Eper fagyi, eper torta, eper-eper hű de finom…

Eper fagyi, eper torta, eper-eper hű de finom…

Érdekességek Kiemelt

Lassan megjelenik a piacok standjain a hazai eper, az otthoni kiskertekben is piroslanak már a kis bogyók, ez pedig visszavonhatatlanul jelzi a nyár közeledtét, még ha az időjáráson ezt nem is érezzük.  Ezért is imádjuk annyira az epret, és ezért is sajnáljuk az emberiség azon kevesebb mint 0,5%-át akik allergiásak erre a fantasztikus gyümölcsre. De nemcsak finomsága, hanem rengeteg értéke miatt is érdemes minél gyakrabban fogyasztani belőle.

  1. Antioxidánsok forrása:images (1)
    Az eper élénkpiros színe is árulkodik gazdag antioxidáns és flavonoid tartalmáról. Ezek hozzájárulnak a sejtöregedés lassításához, a szabadgyökök elleni küzdelemhez.
  2. Megfázás és influenza ellen:
    Bár sokan legyintünk a nyári megfázásra, de igenis könnyű ezt ilyenkor is elkapni. Egy csészényi eper a napi ajánlott C-vitamin mennyiség 141%-át tartalmazza. Kell ennél finomabb módja a C-vitamin bevitelnek?
  3. Szív egészsége:
    Kutatások kimutatták, hogy a C-vitamin a szívünk működésére is jótékony hatással van. Segít csökkenteni a szabadgyökök okozta károsodásokat. Még egy indok, hogy gyakrabban gondoljunk az eper fogyasztására.
  4. Ideális testsúly:
    Még egy ilyen finom fogyókúrás ételt nehezen találnánk. Az eper nem tartalmaz zsírt és koleszterint, így kiváló nass lehet a fogyókúrás időszakban, de akár salátáinkat is gazdagíthatjuk vele, akár édes, akár sós ízekre vágyunk. Kifejezetten alacsony kalóriatartalma szintén hozzájárul a napi kalóriaterhelés csökkentéséhez.
  5. Szemeink egészsége:
    A szem gyengeségét az alapvető vitaminok és ásványi anyagok hiánya okozza. Az eper C-vitamin- és antioxidáns tartalma többek között segít csökkenteni a szürke hályog kialakulásának kockázatát is, valamint az éjszakai vakság és a makula degeneráció tüneteit.
  6. Ráncok ellen:
    Az eperben található rengeteg C-vitamin segíti a kollagéntermelést, így segít csökkenteni az öregedés látható jeleit. A kollagén segít megtartani a bőr rugalmasságát, tónusát így bőrünk fiatalabb, üdébb, egészségesebb lehet.
  7. Koleszterinszint csökkentést:
    Az egészségünk érdekében az egyik legfontosabb teendő, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az LDL (rossz) és a HDL (jó) koleszterinszint között. Ereink állapotának javításához az LDL-koleszterinszint csökkentése kiemelkedően fontos. Az eper rostokat, ellágsavat és rengeteg antioxidánst tartalmaz, melyek jelentősen csökkentik a szervezet LDL-koleszterin szintjét.
  8. Gyulladáscsökkentés:
    Gyulladások a szervezetünkben különböző formákban jelentkezhetnek. Az eperben található antioxidánsok, a kálium és a magnézium segít csökkenteni a szervezetben a gyulladásokat, és visszaállítani a folyadék-háztartás egyensúlyát.
  9. Vérnyomás csökkentése:
    A magas vérnyomás egyik okozója a nem megfelelő táplálkozás, a stressz és a felesleges nátriumbevitel, melyek mind javíthatók az eper fogyasztásával. Az eperben található rostok valamint alacsony nátriumtartalom, rengeteg vitamin és ásványi anyag segítik csökkenteni a vérnyomást, megnyugtatják az idegeket és segítenek megelőzni a szív- és érrendszer egyéb károsodásait.
  10. Emésztés serkentés:
    Egy csésze eper a napi ajánlott rostmennyiség 11%-át képes fedezni, ami hozzájárul az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. Rendszeres fogyasztásával megakadályozhatjuk a méreganyagok felhalmozódását a szervezetben valamint segít megőrizni vércukorszintünk egyensúlyát.
  11. Születési rendellenességek:
    Magas foláttartalma miatt, az eper segít megelőzni a születési rendellenességeket, valamint elősegíti a megfelelő gerinc- és agy növekedést. Az eper a folsavnak is kiváló forrása, ami az egyik legjobb terhességi vitamin, valamint segít kordában tartani a megnövekedett étvágyat is.
  12. Csontok egészsége:
    Mangán és kalcium tartalma segíti a törött csontok regenerálódását. Magnéziumtartalma pedig a kalciumfelszívódás jótékony támogatója.
  13. Egészségesebb haj:
    Az eper fogyasztása bizonyítottan hozzájárul a haj egészségének javulásához, mivel B-komplex vitamint tartalmaz, valamint rezet és erős antioxidánsokat. Így ösztönzi a hajhagymákat és a hosszabb és erősebb haj növekedését.

+ 1 recept

Zabkása epres sajttorta ízzel és éjszakai pihentetéssel

Miért is ne ehetnénk édességet reggelire. Nemcsak az eper, de a tejtermékek és a zabpehely áldásos hatását is élvezhetjük ebben a gyorsan elkészülő finomságban. És reggel csak ki kell venni a hűtőből és elkanalazni. Akár a munkahelyünkre is magunkkal vihetjük, ha egy kis egészséges nassolnivalóra vágyunk.

Hozzávalók:strawberry-cheesecake-overnight-oats

  • 1 csésze zabpehely – mi az egész szemeset jobban szeretjük, de ez ízlés dolga.
  • 1 csésze aprított eper
  • 1 evőkanál chia mag
  • csipet só
  • 3/4 csésze cukrozatlan mandulatej – de akár sima tejjel is elkészíthető
  • 1/2 csésze natúr görög joghurt
  • 1 evőkanál méz
  • 1 teáskanál vanília kivonat
  • néhány szem graham keksz
  • kevés eperlekvár

Elkészítés:

Az epret, a tejet és a joghurtot tegyük egy robotgépbe és dolgozzuk össze addig, amíg a gyümölcs pürévé válik.

Tegyük át egy nagyobb tálba és adjuk hozzá a keksz és a lekvár kivételével a többi hozzávalót. Keverjük össze alaposan, majd fedjük le és tegyük a hűtőbe legalább két órára, de akár egy éjszakára is.

Reggel csak vegyük ki a hűtőből, adagoljuk tálkákba, vagy csinos kis befőttes üvegekbe. A tetejét szórjuk meg morzsolt keksszel és néhány kanál lekvárral ízesítsük.

Víz – ti hogy álltok? Megisszátok a napi ajánlott mennyiséget?

Víz – ti hogy álltok? Megisszátok a napi ajánlott mennyiséget?

Érdekességek Kiemelt

Víz – isszuk is, meg nem is!

A legtöbb kollégánk nagyon rendes, és odafigyel és elfogyasztja a napi ajánlott folyadékmennyiséget. De ahogy fodrásznak jó frizurája, és cipésznek jó cipője nincs, úgy az egészséges termékekkel foglalkozó kollégák között is van 2-3 “puputeve” aki szinte alig iszik nemhogy vizet, de szinte semmilyen folyadékot.

  • “Nem érzem, hogy szomjas vagyok!”
  • “Elfelejtem!”
  • “Nem szeretem a vizet!”

A kifogások sora végtelen. Ha azonban ízesített vizet iszunk, talán könnyebben elérjük a napi 1,5-2 liternyi fogyasztást. Itt, nem a bolti ízesített és édesített üdítőitalokra gondolunk, hanem az otthon is elkészíthető, kedvünk szerint ízesíthető vizekre.

Íme néhány példa, ami nemcsak a folyadékfogyasztáshoz járul hozzá, de még szervezetünk egészségének is jót tesz.

IMMUNERŐSÍTŐ – EMÉSZTÉST SEGÍTŐ

2 1.

Tovább olvasom

Hogyan működik az immunrendszer, a szervezet védőbástyája?

Érdekességek

Bonyolultan, megbízhatóan…

Mint egy többszörös biztonsági rendszer védi ugyan testünket, mégis igen komoly veszélyt jelentenek számára a legapróbb mikroorganizmusok is. Az hogy ez a veszély mekkora, rajtunk is múlik.

A fertőző betegségeket vírusok, kórokozók és különféle baktériumok idézik elő. Ezáltal a kialakult betegséget és annak kimenetelét, lefolyását 3 tényező határozza meg:

  1. a szervezetünkbe bekerült mikroorganizmusok mennyisége
  2. azok megbetegítő képessége azaz virulenciája
  3. immunrendszerünk állapota

 Ha immunrendszerünk megfelelően működik, akkor nagy részben enyhébb a betegségek lefolyása, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb. Ám ha védekezőrendszerünkben valamilyen károsodás van, akkor sokkal súlyosabb is lehet a betegség, amivel ennek a legyengült immunrendszernek meg kell küzdenie.

3 fő részből áll az immunrendszerünk:

természetes védekezőrendszer: pl.: szemünk kötőhártyáját védő könnyréteg, a légutaink csillószőreinek mozgása, az epe, a gyomorsav stb.

nem specifikus védekező rendszer: sejtes vagy celluláris immunitás – ez a rendszer a sejtjeinkhez kötötten védekezik a nem oda illő sejtek ellen.

specifikus védekezőrendszer: humorális immunitás – ez a rendszer a sejtek által termelt ellenanyagokkal védekezik a nem oda illő sejtek ellen.

Amikor a nem kívánt idegen anyagok bekerülnek a szervezetünkbe, akkor ezeket az antigéneket a védekező rendszerünk felismeri, és mint ellenség érkezésekor, arra törekszik, hogy minél hamarabb elpusztítsa, hatástalanítsa azt.

immunrendszerunk

Mi a helyzet ha nem megfelelően működik az immunrendszerünk?

Beszélhetünk, úgynevezett immunhiányos betegségekről, melyek rendszerint már gyermekkorban kiderülnek és ezek megoldására nem ritkán a megoldás a csontvelő-átültetés.

Mikor gondolhatunk erre? Gyakori, visszatérő fertőzések esetén érdemes specialistához fordulni. Ilyen esetekben rendszeresen immunglobulin-infúziós kezelést kap a beteg és így kikerülhetőek az életveszélyes fertőzések, ez azonban rendkívül költséges terápia és csak immunológiai és hematológia központokban végezhető.

Egy másik immunhiányos betegség az AIDS, mely mozaikszó kibontásából már látszik, hogy itt egy szerzett immunhiányos tünetegyüttesről van szó, melyet a HIV okoz.  Illetve bizonyos rosszindulatú, megbetegedésekhez (pl. Hodgin-kór) is kapcsolódhatnak immunhiányos tünetek.

De nemcsak az immunhiány lehet a gond!

Előfordul olyan is, hogy a szervezet önmaga ellen fordul. Nem ismeri fel saját sejtjeit, és ilyenkor a fent említett módon ellenségként ítéli meg őket, ekkor beszélünk autoimmun betegségekről.

A legfontosabb, hogy nem múló tünetek és panaszok esetén, ha a lázas állapot több naposra is elhúzódik, haladéktalanul keressük fel háziorvosunkat, aki ha felmerül a fenti esetek gyanúja, akkor szakrendelésre küldi a betegek, így a komoly problémáknak hamar elé tudunk menni.

Ha szervezetünkbe mégis bekerültek az idegen anyagok, akkor az immunsejtek máris működésbe lépnek, felveszik a harcot ellenük. A cél a fertőzések megállítása.

Kedves Olvasónk!

Ettől a résztől már nagyon szakmai kifejezések és információk következnek, így engedjék meg, hogy  egy szakmai anyagból idézzünk:

Forrás: Dr. Rókusz László, Dr. Krasznai Magdolna vital.hu cikk

Az immunrendszer alapegységei az immunsejtek, a limfociták és az abból származó sejtek. Az immunsejtek nagy mennyiségben vannak jelen a csontvelőben és a nyirokcsomókban. A csontvelőben a vérképzés folyik, a nyirokcsomókban csak limfociták találhatók.

Azokat a limfocitákat, amelyek a csecsemőmirigyből (tímusz) fejlődnek ki T-sejteknek nevezzük. Ezek a sejtek, mint különálló “harcosok”, hatásukat közvetlenül fejtik ki, képesek az antigént önmagukban megtámadni, megsemmisíteni. Ha az immunrendszert a tűzoltósághoz hasonlítjuk, a T-limfociták azok a tűzoltók, akik a tűzfészket megközelítve a lángokat eloltják.

A nyirokcsomók az egész szervezetben egyenletesen oszlanak el, mégis egyes helyeken, pl. hónaljban, lágyékhajlatban és a nyakon az átlagosnál sűrűbben találhatók. Olyan területen helyezkednek el, ahol nagy az antigén előfordulásának gyakorisága.

A szívtől és májtól eltérően az immunrendszer nem rendelkezik szilárd felépítéssel, amelyben a sejtek funkciójuk alapján hosszú ideig helyben maradnak. Az immunsejtek túlnyomó többsége viszonylag rövid életű, átlagos életkoruk mindössze néhány nap. A sejtek kicserélődése igen intenzív, az egész immunrendszer folyamatosan megújul.

“Hírvivők és végrehajtók”

Az antigén és az immunsejt találkozása önmagában még nem elegendő a megfelelő immunreakció elindításához. Ilyen érintkezés szinte állandóan létrejöhet, szükség van tehát az immunreakciók ésszerű korlátozására. Erről gondoskodnak az ún. megjelenítő (HLA) sejtek, és a gátlósejtek (T-szuppresszor sejtek). Az antigént megjelenítő sejtek egyidejűleg hírvivő anyagokat választanak ki, amelyek hatnak az aktivált immunsejtekre. Ezeket a hírvivő anyagokat összefoglalóan citokineknek nevezzük, melyek szabályozzák az immunválaszt és annak lefolyását. A citokinek biztosítják azt, hogy az antigénnel való érintkezés után az immunsejtek gyorsan végrehajtó sejtekké alakuljanak át, melyeknek az antigén megsemmisítése a feladata.

Fantasztikus, hogy az immunrendszer képes memóriasejtek kialakítására is. Ezek a sejtek tovább élnek, és gondoskodnak arról, hogy az immunreakció folyamatosan fennmaradjon, ugyanakkor az antigénnel való ismételt találkozás esetén azonnal riasztják az immunrendszert..

A “specialista”

A celluláris immunválaszban részt vevő további fontos sejféleség az ún. “killer”, azaz falósejt, amely a vírusfertőzött sejtek leküzdésére specializálódott. Ez a sejttípus vesz részt az ún. sejt által közvetített citotoxikus reakcióban.

Ez a reakció a szervezetben minden kétséget kizáróan a legfontosabb, még akkor is ha nem a leggyakoribb. Az immunrendszer a szervezet integritását szolgálja azzal, hogy eltávolítja a megváltozott sejteket. A vírussal fertőzött sejtek olyan elváltozott sejteket jelentenek, amelyeknek a membránján a vírus által meghatározott és indukált antigén található. Azok az immunsejtek, amelyek erre az antigénre érzékenyek, a saját sejtjeiket kizárólag az elváltozások, azaz éppen az ilyen vírusantigének alapján azonosítják. Az immunsejtek az antigént csak a HLA csoportokkal együtt képesek felismerni, önmagukban nem. Amikor egy killer-sejt találkozik a vírussal fertőzött sejttel, olyan anyagot választ ki magából, amely a fertőzött sejt membránját helyileg szétroncsolja, ami a fertőzött sejt pusztulását okozza.

E pusztító anyagnak áldozatul eshetnének akár a T-limfociták is, de védelmükről az immunrendszer gondoskodott. A falósejtek ugyanis olyan anyagokat is termelnek, amelyek képesek a nem specifikus védekezőrendszer elemeit a helyszínre hívni és ott megkötni. Az egész folyamat azon sejtek gyors eltávolítását szolgálja, amelyek elpusztulásuk után mintegy hulladékként vannak még a helyszínen.

A késleltetett túlérzékenységi reakció

A sejt által közvetített immunreakció másik típusa a késleltetett túlérzékenységi reakció. Az antigént ebben az esetben is a megfelelő T-sejt ismeri fel és támadja meg. Azért nevezzük késleltetett típusúnak ezt a reakciót, mert az antigénnel való érintkezés és a szövet kimutatható elváltozása között legalább 48 óra telik el. Ennek oka az a tehetetlenség, amely az immunsejtek által pótlólagosan aktivált sejtek mobilizálása során tapasztalható. Jellegzetes megnyilvánulási formája pl. az ekcéma. Az antigén bejutása után 24-48 óra elteltével a behatolás helyén bőrreakció támad, melyet sejtes beszűrődés jellemez. A sejtgyülem annak következménye, hogy az antigén hatására aktiválódott limfocitákból limfokinek szabadulnak fel, melyek aktiválják és a helyszínen tartják a mononukleáris sejteket. Pl. a szervátültetésekkel kapcsolatos reakciók is hasonlatosak ehhez a jelenséghez. Az immunválasz “célja” ebben az esetben is a melléktermékként megjelenő antigénanyagok minél gyorsabb eltávolítása, amiben az immunsejtek mellett más falósejtek is részt vesznek.

Sejtközvetített immunválasz figyelhető meg ezen kívül a különböző kórokozók, elsősorban vírusok elleni immunreakciókban, a daganatok elleni védekezésben, szervátültetési (transzplantáció) reakciókban, egyes gyógyszerallergiákban stb.

A celluláris immunitás teljességgel nem választható el testvérétől, a humorális immunitástól, hiszen egymás nélkül nem tudnak megbirkózni a szervezetet kívülről és belülről támadó ellenséggel.